A csíkszeredai
Üzenete
XXV. évfolyam, 266. lapszám – 2021 május - 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszus Budapesten
Árpád/Turulházi Boldog Erzsébet Szűz (1292-1338)
Kilétéről keveset hallunk, az Árpád/Turul Ház utolsó bimbócskája, aki „önkéntes száműzetésben” élte le életét, távol hazájától és hozzátartozóitól. A becsületnek mindenütt értéke és ára van, így fennmaradtak kolostorában a róla írott feljegyzések, amelyekből megismerhetjük életszentségét a szó legnemesebb értelmében.
III. András (1290-1301) magyar király egyetlen leányaként, hol született Erzsébet?
Válasz: Budán.
Korán árvaságra jutott, mindössze három éves, amikor édesanyja, a lengyel Kujáviai Fenenna hercegnő a második gyermekszülésben, tizenkilenc évesen meghal. Később az újszülött is eltávozik. Édesanyja után a magyar és lengyel vérrokonok szentéletű példaképei maradnak számára.
Kik voltak a szentéletű nagynénjei?
Válasz: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga és Boldog Jolán.
A magyar királylányok sorsa talán hozzá volt a legkíméletlenebb, alig kilenc éves, amikor édesapja is meghal. Mostoha anyjára, Habsburg Ágnesre marad, aki Bécsben nevelteti, a Habsburg érdekeknek megfelelően. Erzsébet korán szembesül a politikai akarattal, maga akarja életét irányítani és azt a királyok Királyának ajándékozni ezért a svájci Töss kolostorába vonul.
Milyen szerzetbe lép be Erzsébet?
Válasz: A Domonkos rendi apácákhoz.
A kolostorban szigorú vezeklő életet él, nővértársai csodálkozására, visszautasítva a fényes világi életet, a királyi házasságot Habsburg Henrikkel, valamint a királylányhoz illő ruházatot, amit még mostohaanyja is megsokall. Nem csoda tehát, hogy egy alkalommal ismeretlen gyóntatója is alaposan kioktatja, ami nem hagyja nyugodni ezért megköveti Erzsébetet, tapintatlanságáért.
Hogyan rendezte el a gyóntató ezt a tettét?
Válasz: Az Erzsébet lábaihoz borult bocsánatkérésért.
Noha hazájában feledésbe merült az Árpád/Turul Ház utolsó kis hajtása, az Egyház sem indított még eljárást az életszentsége érdekében,Töss városa felvette címerébe a magyar kettős keresztet a hármas halommal, magyar színekben.
Mikor van az emléknapja?
Válasz: Május 6.
Virtuális formában a cikk a 12 oldalon: https://issuu.com/krisztusvilaga/docs/krisztus_vilaga-05_2021
Maradjunk egységben a déli harangszókor!
Kálmánka, az első kórházi beteg, aki elment az Úr Jézussal
A kórházpasztorációt valójában 1994 tavaszán kezdtem a csíkszeredai Nagykórházban. Az akkori polgármesterünk, a kórház igazgatója volt megválasztása előtt, így kérésem, miszerint szeretném látogatni a kórházban fekvő gyerekeket, azonnali meghallgatásra talált, megkaptam hozzá az engedélyt. A gyerekosztályt választottam, mert velük mindig hamar szót tudtam érteni, és érzelmileg is azonosulni. Nem is csalódtam szándékomban.
A Nagycsütörtök viszont döntés elé állított. El kellett határoznom magam, hogy az addig megszokott vallásos liturgia mellett maradok, vagy elmegyek a kórházba együtt tölteni ezt a napot fiatal pacienseimmel. Nem kevés gondolkodás után az utóbbit választottam.
Három tizennégy éves gyermek feküdt bent akkor éppen (két fiú és egy lány), őket hívtam meg az „ünnepre”, mert bármennyire távol estünk a templomtól, a gyönyörű liturgiától, mégis ünnepeltünk. Ünnepeltük az Úr Jézus értünk hozott áldozatát, hogy ne üresjárat legyen a földi szenvedésünk, hanem egyesítve az Ő húsvéti misztériumával, erőt, nyugalmat, alázatot merítsünk belőle.
A három fiatallal a Kálmánka egyszemélyes kórtermében gyűltünk össze. Megéltük az Evangélium erre a napra eső részét. Erre nagy szükség is volt, mert Kálmánkának a Nagypéntek következett. Utolsó fázisban volt a leukémiája, amit nagy türelemmel viselt. Jó volt készülődni…
Búcsúzáskor egy nem mindennapi kérést intéztem hozzá, idézve a keresztre feszített Úr Jézus jobbján álló szavait: „Ha országodba jutsz, ne feledkezzél meg rólam…” (Lk 23,42).
Áldozócsütörtökön szállt az égbe az Úr Jézussal, mikor a vonat elindult velem Budapest felé a csíkszeredai állomásról, teológiai tanulmányaim folytatására. Azóta ez az ünnep egybeolvadt számomra Kálmánkával, az ő csendes alázatával az Úr Jézusban.
A Húsvét utáni negyven napot a feltámadt Úr Jézussal élem meg. Áldozócsütörtökön viszont elengedem Őt, hogy Pünkösdre újra várhassam. Ez a tíz nap a lélek csendjében telik…
A Kálmánka halála után lassan elmentek családtagjai is, legelőször kishúga, aki alig ismerte meg a földi világot, majd nagymamája, aki időközben elvesztette a szeme világát, utána az édesapja. Az édesanyja egyedül maradt, néha tudtunk találkozni, beszélgetni, azon a különleges módon, ahogy a nem mindennapi dolgokról beszélő emberek tudnak…
Hiszek a Szentek közösségében, hiszem, hogy a Szeretet soha el nem múlik…
Sebestyén Lőrinc elsőáldozása a csíkszeredai Millenniumi templomban május 16-án
Rendkívüli kegyelmi ajándék adatott meg nekünk. Régi kórházi emlék köt össze a családdal, amikor kisfiúk az életért való küzdelemben vergődött. Születésekor magával hozott egy egész életre kiterjedő bajt, a súlyos mozgáskorlátozottságot. Isten a tudója ennek, az angyalok tisztaszívű ártatlanságába tagozódott be.
Szülei után nővére és kishúga lettek közvetlen segítői a nagyszülőkkel együtt, mert egy baj érinti a családot.
A kórházban sürgősségi keresztelésben részesült kórházlelkészünk részéről, és mivel baráti kapcsolatunk alapján a család mellett álltam, én lettem beírva keresztanyának, bejelentve a szépvízi plébánián is.
Ez a „keresztanyaság” lett most tisztázva és megújítva. Én kész voltam beérni az akkori melléállással, de az elsőáldozó „keresztfiam” sírva fakadt a tények feltárásakor. Nem mondott le rólam. Meghatottságomat nem tudtam elrejteni az újjászülető lelki kapcsolat láttán. Értettük egymást…
Mindig csodáltam, ahogy a Jó Isten bánik az idővel és az emberek lépteivel. Hogy miért adta ezt a gyermeket keresztfiúnak nekem? Nem tudom, csak azt, hogy valami szépet rejt az Ő áldott szándéka…
Híreink:
* Lelkigyakorlatos Emlékkönyvünk beszerkesztés alatt van, Már tudni lehet róla, hogy B5-ös formátumú lesz (173x248), 450 oldalas könyv 300 színes fényképpel. Már akadt pár támogatója is a drága kiadványnak.
* 2014 Május 22: Megválasztásunk a Nemzetközi Világi Kamilliánus Család Központi Vezetőségébe,
* Május 22, Pünkösdszombat: a hírek szerint idén megrendezésre kerül a csíksomlyói zarándoklat. A feltételekről, a jelen helyzetre való tekintettel (covid 19) , még folynak az egyeztetések a hivatalosságokkal,
Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 721 088 154 / e-mail: kamillianus@gmail.ro – Archívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)