A csíkszeredai
Kamilliánus Család
                                                                  Üzenete

XXVII. évfolyam, 285 szám, 2023 február  - 200 éve született Petőfi Sándor, a magyarok nagy költője


Betegek Világnapja 2023 – „Viseld gondját”         
                                                                              
A Betegek Világnapja tiszteletére, amely a Lourdes-i jelenés napjára, február 11-re esik, a római pápa minden évben egy üzenetet küld a katolikus híveknek, és minden érdeklődőnek a világon.
Ferenc pápa idei üzenetét így kezdi:
„A betegség az emberi tapasztalatunk szerves részét képezi. De embertelen lehet, ha elszigetelten és elhagyatásban éli meg azt az ember, ha nem kíséri gondozás és együttérzés. Együtt haladva az úton, normális, ha valaki rosszul érzi magát, fáradtság vagy valamilyen úti baleset miatt meg kell állnia.”
            Idén hányadik alkalommal kerül sor erre az ünnepre?                 Válasz: 31-ik alkalommal.     

„A tanácstalanság, a betegség és a gyengeség tapasztalata természetesen része az utunknak, nem zárnak ki minket Isten népéből, sőt, az Úr figyelmének középpontjába vonzanak minket, aki Atya, és egyik gyermekét sem akarja elveszíteni az úton. Ezért a tőle való tanulás kérdéséről van szó tehát, hogy valóban olyan közösség legyünk, amely együtt halad, és képes arra, hogy ne fertőződjön meg a hulladék kultúra által”. A pápa az Ószövetségből, Ezekiel prófétától alapozza meg üzenete mondanivalóját: „Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket - mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket.”
            Honnan idézett?                                                                        Válasz: Ez 34,15-16.

A továbbiakban Ferenc pápa áttér az Újszövetségre, hogy mondanivalóját az Úr Jézushoz igazítsa enciklikája által, amely az Irgalmas Szamaritánus példabeszédének frissített olvasatát ajánlja:
 „Mint sarokkövet választottam fordulópontként, hogy kijuthassak a «zárt világ árnyékából», és «gondoljak és generáljak egy nyitott világot» (vö. N. 56). Valóban mély összefüggés van Jézus e példabeszéde és a testvériség mai megtagadásának számos módja között. Különösen az a tény, hogy a megvert és kirabolt személyt elhagyják az út mentén, azt az állapotot képviseli, amelyben túl sok testvérünk marad abban a helyzetben, amikor a legnagyobb szüksége lenne a segítségre”.
            Melyik enciklikájából idéz?                                                        Válasz: Mindnyájan testvérek. 

Az Irgalmas Szamaritánus felkérését, amit a fogadóshoz intézett, Jézus nekünk is megfogalmazza és végül buzdít: «Menj, és tégy te is hasonlóképpen!» (Lk 10,37), majd folytatja: «a példabeszéd megmutatja, milyen kezdeményezésekkel lehet újjáépíteni egy közösséget azokból a férfiakból és nőkből kiindulva, akik mások törékenységét magukévá teszik, akik nem engedik, hogy a kirekesztés társadalma felépüljön, hanem közel kerülnek egymáshoz, felemelik és rehabilitálják a bukott embert, hogy a jó közös legyen» (n.67). Valóban «a teljességre lettünk teremtve, amelyet csak a szeretetben lehet elérni. A fájdalommal szembeni közömbös élet nem lehetséges választás» (n. 68).
Mi volt a Szamaritánus kérése a fogadóshoz?                             Válasz: „Viseld gondját”. 

Üzenete végén a pápa a Szűzanyának ajánl, majd megáld: „Mindnyájatokat, akik betegek vagytok felajánllak Mária, a betegek Menedéke közbenjárására; titeket, akik gondját viselitek a családnak, munkával, kutatással és önkéntességgel, és titeket, akik elkötelezitek magatokat, hogy személyes, egyházi és civil kapcsolatokat szőjetek. Szívből küldöm apostoli áldásomat mindenkinek”.
            Csíkországban hol ünneplik ezt a napot a legtöbben?      Válasz: A csíksomlyói kegytemplomban.

Imádkozzunk a déli Úrangyalakor a 2023 május 1-7 között elkövetkezendő Közgyűlésünkért,Rómában

Betegek 31. Világnapja Csíksomlyón
          Lassan már történelmet írunk ezen a területen is, hála Istennek és azoknak az embereknek, akik lehetővé tette számunkra ezt a rendkívüli ünnepet.
          Amikor szétnéztem a zsúfolásig telt kegytemplomban, valami belső melegség ezt súgta nekem: „Értük tanultam tíz évet…”. A jelenlévők leginkább az idősebb korosztályhoz tartoztak, az arcokon meglátszott az évek száma, a betegség, amit hordoznak testükben, lelkükben. Autóbuszokkal jöttek, ki honnan tudott, szokás szerint a plébánosukkal, elkísérő családtagjaikkal, ki, ahogyan tudott…
          Valamikor a ferencesek meghívtak bennünket is, kórházi beteg lelki ápolókat a szentmise előtt vezetni a rózsafüzér imádságot, amit maguktól is mondanak a hívek felénk, ha nincs is, aki vezesse. Jó volt emlékezni a régi szép időkre, amikor szinte családi viszonyban voltunk a kórházi betegeken keresztül az akkori résztvevőkkel. A Mária Rádió hallgatóival úgyszintén.
          A szentmisét Dr. Kerekes László püspökünk mutatta be. Hálával néztem fel rá, amiért vállalta ezt a szép ünnepet még magasztosabbá tenni jelenlétével és megtette a nem kis utat érte. Azért is hálás vagyok neki, mivel éveken át közvetítette a kézdivásárhelyi Világi Kamilliánus Családnak a havonta megjelenő, immár huszonöt éves Üzenetet. Úgy éreztem, a közös munka közös múltat is teremtett, családtagnak éreztem a betegek nagy családjában és szolgálati társamnak a betegek szolgálatában. Szentbeszédében kitért Ferenc pápa a Betegek Világnapjára írott üzenetére is. Boldogan hallgattam az újabb összecsengést, hiszen éppen ezt a levelet dolgoztam fel a csíkszeredai Szent Kereszt plébánia havilapja, a Krisztus Világa számára, ami most a februári Üzenet vezércikke az első oldalon.
          Amióta megsérült a bokám, magammal viszem az összecsukható kis székemet, a helyben állás nehezen megy, de legtöbbször átadom valakinek, én pedig megoldom a saját helyzetemet, ahogy tudom. Most is ez történt. Alig kaptam helyet a szentély előtt, ahova meghúzódjam, máris észrevettem egy idősödő édesanyát, aki tolókocsiban hozta nyomorék leányát. Átadtam a székemet az édesanyának, arra gondolva, elég neki a nap fáradalma, most egy kicsit pihenjen meg. Elfogadta, megpihent, én pedig leültem a szentély lépcsőjére, mint régen, amikor fiatalok töltötték meg a kegytemplomot, akkor se jutott ülő hely nekem… Úgy éreztem, mint aki elvégezte dolgát, immár ami következni fog, az minden kegyelem lesz. Az is lett.
          Az ünnepélyes szentmise felemelő volt. A méltóságteljes liturgia felemelte a lelkeket, ég és föld között lebegtünk lélekben, hátrahagyva a mindennapi gondokat-bajokat, átadva magunkat a Gondviselő Istennek, aki szelíd jósággal ölelt magához, gyermekeit. Meghitt, szelíd légkör uralkodott, mindenki szívvel énekelt.
          Szentmise végén kiszolgáltatták a betegek megerősítő szentségét. Mivel ez a nap a betegeké, és ők voltak majdnem teljességgel jelen ezen az ünnepen, sokan járultak a szentséghez. Megkönnyebbülten, könnyes arccal tértek vissza helyükre, majd ugyanilyen meghatottan távoztak otthonaik felé.
          Hála legyen mindenért a gondviselő Istennek!
http://elocsiksomlyo.blogspot.com/search?updated-max=2023-02-11T15:17:00%2B02:00&max-results=7
(a videón 1 óra, 33 perc, 50 másodperckor felveszem a Betegek Szentségét a jobboldali oltárnál, bordó fej).

Ft. Pénzes József 5. évfordulós szentmiséje
Öt évvel ezelőtt, február 9-én távozott körünkből a csíkszeredai Szent Ágoston templom építője, Ft. Pénzes József esperes-plébános. A hétköznapok embere volt, nagy gyakorlati tudással, érthető, hogy éppen ő lett kijelölve erre az embert meghaladó feladatra, mivel az agyagos domboldalon nem is egyszerű alapot biztosítani egy ekkora katedrálisnak, ha szabad annak nevezni ezt a gyönyörű templomot.

Sajnos nem élvezhette sokáig alkotását, a fáradtság, túlfeszítés kikezdte egészségét és megbetegedett.
Idén, február 9-én égi születésnapja ötödik évfordulójára gyűltünk össze engesztelő szentmisére a lelki üdvéért. A zömében az idősebb korosztályhoz tartozó hivek jelezték a régi „családi” kötelékeket, hiszen bibliai képpel jelezve, a „papbácsi”, ahogy mi nevezzük lelki pásztorainkat, mindig azt mondta nekünk: „József vagyok, a testvéretek”. Valóban testvérként kezelt, akármilyen tanácsért fordultunk hozzá.

A szentmisén volt alkalmunk végiggondolni még egyszer a vezetése alatt eltöltött éveket, eseményeket, örömteli pillanatokat, jeles napokat.
Ilyen jeles esemény volt a Világi Kamilliánus Családunk felszentelése és vezetése, amíg bírta. Az ő idejében indult el Üzenetünk, a Caritas Gyógyszertár, a plébániai betegek látogatása, közösségünk élete.

Mindezekért hálát adunk a Mindenható Szeretetnek, ahol immár ő megpihent.


Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO – 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel: 0040 721 088 154 / e-mail:  kamillianus@gmail.roArchívum: http://www.kamill.romkat.ro/ (mag) www.camillo.romkat.ro (it)


<< 2023 márciusi ÜZENET

2023 januári ÜZENET > >


A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete

Il Messaggio della Famiglia Camilliana di Csíkszereda