|   A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete IX. évf. 85. szám, 2005 – augusztus Nagyboldogasszony Olyan óriási 
titok ez, amit szívemben érzek és csak ámulni 
tudok. Egyre közelebb vagyok Hozzá, most éreztem, hogy 
egészen Rá kell bíznom magam, mert az Úr Jézus 
is egészen Rá bízta az életét. Ez a tudat 
emel fel abba a mennyei örömbe, ahol a Szűzanyával együtt 
énekelhetem az Ő hálaénekét: „Magasztalja lelkem 
az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, 
mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát…” 
( Lk 1, 46-48). A második gondolat
a Nagyboldogasszony Neve. Ismereteim szerint a magyar az egyetlen
nyelv, amelyben a Szűzanyát Boldogasszonynak nevezzük. Van ennek
a Névnek egy sajátos hangzása, ami belevész a
történelem ködébe, ami kereszténységünket 
is megelőzi. Valami sajátos ragaszkodást jelent az égi 
Anyához, aki a Szép Szeretet Anyjaként (Sir 24, 24ss) 
az Üdvözítő Anyja lett és általa a mi Anyánk. A harmadik gondolat 
a Nagyboldogasszony magyar vonatkozása: Szent István 
királyunk felbecsülhetetlen érdeme, hogy a korabeli magyarság 
három vallási irányzatát (bizánci, római 
és szkíta/szittya) kereszténységet a Boldogasszony 
köré gyüjtötte össze. Őt minden magyar a saját 
égi Anyjának, Boldogasszonyának tartotta. Ezért 
tudta az örökös nélkül maradt király Nagyboldogasszonyra 
bízni örökségként Országát, Népét,
vallását, hitét. Zseniális egység. Eszménykép
ma is. „Betánia: 
a Jóság Hajléka” Isten segítségével 
idén is sor kerülhetett a Kamilliánus Család évi 
lelkigyakorlatára. Házigazdánk a marosfői Fejér 
Mátyás tisztelendő úr volt. A lelkigyakorlatot a helybeli 
templomnál oldottuk meg, amely alkalmas arra, hogy ilyen rendezvényt 
le lehessen bonyolítani. Ez az év jubileumi 
év is egyben, ugyanis tizenöt évvel ezlőtt kezdődtek a 
lelkigyakorlatok, a csíksomlyói plébánia keretében, 
szintén Marosfőn, akkor a megboldogult Ébenr atya házában. 
Keretünk a már ismert lelkigyakoraltos keret, „Betánia: 
a Jóság Hajléka”. Marosfőnek rendkivüli 
vonzása van számunkra, dr. Ébner Jenő atya miatt. Lazarista 
szerzetes volt, hivatásának megfelelően evangéliumi szegénységben
élt. A feltétel nélküli szeretetet hírdette,
ennek is lett a vértanúja. A cigányok ölték
meg 1989 Karácsonyán, akiket rendszeresen segített.
Házi kápolnájában, az oltáron, saját
stólájával fojtották meg, taposták halálra
meggyötört testét. Segítőjét, akit a politika
kezéből a biztos halátltól mentett meg, annyira megkínozták,
hogy ő is belehalt sérüléseibe. Idei lelkigyakorlatunk 
témája lélektani jellegű tanítás volt. 
Szendi Gábor magyarországi klinikai szakpszichológus 
munkája alapján haladva (Ma kezdődik életed hátralévő 
része) próbáltuk megérteni és elmélyíteni 
a gondolat teremtő erejének lényegét. Nagy hangsúlyt 
fektettünk a félelem szerepére, mint fontos tényezőre, 
amely alapvetően be tudja folyásolni gondolatainkat és így 
döntéseinket. A lélektani munkával párhuzamosan 
tanultunk arról, hogy mit mond ezekről a dolgokról a Szentírás. 
Isten gondolatait vittük bele az elmberi cselekedetek mögött 
meghuzódó láthatalan világba, ami az ember gyengeségeiből 
adódik. A résztvevők 
mindenike most is kapott egy-egy névjegykártyát amelyen 
az általános keret, a „Betánia: a Jóság 
Hajléka” állt, alatta pedig egy szentírási idézet, 
a feldolgozott anyagból. Az arra volt jó, hogy állandóan 
vissza tudtunk kapcsolni valaki személyén keresztül arra 
a tanításra, amivel éppen foglalkoztunk. Naponta szentmisét 
hallgathattunk, ami együttlétünk „csúcsa és 
forrása” volt. Minden reggel a kápolnába mentünk 
reggeli imára, amit Adorján Zsuzsa vezetett. Ezután következett
a reggeli és az ebéd előkészítése. Amíg
reggeliztünk, az ebéd is elkészült. A lelkigyakorlatos
elmélkedéseket a gyönyörű Magyar Szentek templomában
tartottuk. Ez a templom már önmagában is lelkigyakorlat,
annyira szép, butorzatának művészi üzenete, festményei,
építészeti megoldásai Istenhez emelik a lelket.
Nem maradt el az őrzőangyalosdi sem, ami a lelkigyakorlat szeretetszolgálatának
személyi szintre lebontott cselekedete, az ajándékozás
művészetének egyszerű gyakorlata. Nagy örömünkre 
szolgált, hogy velünk tarthatott Geréd Magdika Csíkpálfalváról, 
akinek tizenhét éves, egész életében beteg 
gyermekét, két héttel azelőtt temettük el. A másik 
rendkívüli résztvevőnk Pál Csilluka volt, aki most 
hét éves, de ő négy hónaposan vett részt 
először kamilliánus lelkigyakorlaton. Otthonosan mozgott közöttünk, 
látszott rajta, hogy beleszületet és belenőtt a szeretetszolgálatba. 
Két apró vendégünk is volt, két kiskacsa, 
mindenki kedvence. Szeretettel, Bakó Mária Hajnalka, RO
– 530 194 Csíkszereda, Hunyadi János, 45/A/27, Tel/Fax: 0040
266 316-830 / 0040 721 088 154 / e-mail: mariabako@nextra. ro,  www.hhrf.org/gyrke - kiadványaink/lelkiségi 
 lap |