Üzenet 2000 március

BETEGPASZTORACIÓ: A VILÁGI KAMILLIÁNUS CSALÁDOK ÁLTALÁNOS

ALAPSZABÁLYZATA

D. SZERVEZÉS (a januári szám folytatása)

A Közgyűlés feladata:

- a provinciális (vagy delegációs) Alapszabályzatok jóváhagyása és azok esetleges módosítása;

- az Elnöki Tanács megválasztása;

- az Elnöki Tanács munkájának jóváhagyása;

2. Az Elnöki Tanács. Ez az elnökből, az alelnökből, a titkárból és egy, vagy több szerzetes tanácsosból áll. Ez utóbbi kivételével, akit a provinciális elöljáró (vagy delegátus nevez ki, a tanács többi tagjait a Közgyűlés választja meg, és a provinciális (vagy delegációs) Elöljáró hagyja jóvá.

A VKCs. Elnöki Tanácsának feladata:

- irányítani a VKCs. életét, képző találkozók által serkenteni annak lelki növekedését és apostoli tevékenységét;

- elfogadni a csatlakozási kérelmeket és eldönteni egy tag esetleges kizárását;

- új helybeli családok létrehozása és a meglévők munkájának ellenőrzése;

- összehívni a Nagygyűlést az előre meghirdetett céllal, a gazdasági és választási kérdések megtárgyalása érdekében;

- mérsékelni a VKCs jogi, magatartásbeli és gazdasági konfliktusait;

- kidolgozni az évi beszámolót a Központi Vegyes Bizottság számára;

Az elnök feladatai:

- az Alapszabályok szerint vezetni az Egyesületet;

- a Nagygyűlés és az elnökség üléseit összehívni és levezetni;

- aláírás-joggal képviselni külföldön a Szervezetet;

- ápolni a kapcsolatot az egyes kamilliánus Családokkal;

- külföldi Kamilliánus Családokkal ápolni a kapcsolatokat;

Az alelnökre hárul minden faladat az elnök akadályoztatása esetén.

A titkár a felelős minden protokollért, gyűlésért és tárgyalásért;

A pénztáros hivatalból irányítja az Egyesület anyagi ügyeit és felelős a rendszeres elszámolásokért.

A feladatok megtárgyalásához jó munkát kívánunk!

Nagyböjt csendjében

A legrégebbi idők óta sokat beszéltek a szóról, de annál kevesebbet a csendről. A csend nem annyit jelent, hogy az ember egy adott pillanatban már nem beszél többet. Valami többről van itt szó, mint a szavak hiányáról.

A csend az emberi lény alapvető életrendszerének a része: a szó és a csend egymáshoz vannak kötve. A szó lényegesen a csendhez van kötve, de minden szóban valami hallgat, és a jel, mint a szó a csendet jelenti. Minden csendben van valami, ami beszél és a csendből nő ki a párbeszéd. A teremtés kezdetén Isten maga is beszél az emberrel. A csend akkor bontakozik ki, amikor a Létezés eredetével hozzuk összhangba. A Létezés eredete nem a Lét, hanem "a Létezés forrása" - a Létezés már a látószög innenső oldalán van. Ez az előbbi, megelőző, eredeti hely az Élet csendje. A tiszta és szeplőtlen Élet az, amit ajándékba kaptunk - és ami végső soron jellemez bennünket. Keresztény kifejezéssel élve: «Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen» (Jn 10, 10). A csend, az emberiség tapasztalatában ezerféleképpen van jelen, néha meghatározhatatlanul, de lenyűgözően: a hajnal csendje, egy fa néma égbe nyúlása és egy virág kinyílása; egy csodálatos naplemente, az éjszaka csendje, vagy az évszakok kölcsönös váltakozása. A csend a szó másik arca és a szó a csend ellentéte. Ebben a saját lényünk mélységes csendjében bontakozik ki az a kép, ami létezésünk üzenetét hordozza, ami megelőzi a beszédet, mert a szív mély csendjében munkálkodik az irgalmasság, az isteni irgalmasságé. Jézus és köztünk egy csendhatár van, és ahol Ö elhalad, az élet újraéled, Ö pedig felkéri védettjeit a hallgatásra. Mert meg akarja tölteni irgalmassággal.

Az irgalmasság a szív rejtett kincse, a Teremtő harmóniája és szeretete, amelyről sokat lehet beszélni, de ahhoz, hogy eredeti legyen, meg kell alkotni a saját képét. Ez a tény a betegpasztorációban fontos, mert a kórházlelkészek véleménye szerint, amit a betegek is alátámasztanak, a megkereszteltek nagy része, még a gyakorló keresztények sem tudják, hogy valójában a húsvéti misztérium milyen középponti helyet foglal el a kereszténységben, a hitben úgy, mint a vallásgyakorlatban, és a hétköznapi életben. A válaszokból az is kiderül, hogy az esetek többségében inkább "vallásos érzelemmel", mint keresztény hittel állunk szemben.

Szent Kamill a csendről azt mondta: Az első jó dolog, ami megnyitja az ember számára a Paradicsom felé vezető utat, a jól gondolkodás. A második dolog viszont az, hogy jól tudjunk beszélni, de ahhoz, hogy jól tudjunk beszélni, meg kell tanulnunk hallgatni. Szentünk ezt úgy gyakorolta, hogy a rossz, fölösleges, üres gondolatok helyébe jó gondolatokat ültetett. A jó gondolatok gyakorlásának szokása hallgataggá tette. A csend az ö számára elmélkedés, érzékeny időkitöltés, biztonság sok hiba ellen, egyszóval imádság volt, ami elillan, azok elöl, akik sokat beszélnek. Szent Kamill a csend apostola volt, amely biztosította számára a szeretet odaadó gyakorlását.

Híreink:

* Öt év után íjból Rómában járt a kovásznai "Tiszta Szív" diákkórus. Bátorságukért, kitartásukért adjunk hálát Istennek

* Mindenkinek csendes, bensőséges húsvéti felkészülést kívánunk!